Portréfestményeimet rendszerint jó minőségű stúdiófelvételek alapján készítem. Előre elképzelem portréalanyom karaktervonásait, a legjellemzőbb tekintet és fejtartást, s igyekszem műtermi körülmények között elkészíteni a tervezett festményhez leginkább illő fényképeket. Kemény Henrik portréjának elkészítése során, alapjaiban módosult eredeti elképzelésem. Henrik elhozta a fotózásra családi örökségét, Vitéz Lájszlót, s arra kért, készítsek olyan fényképeket is, amelyen kedvenc bábja is szerepel. A bábú már édesapja bábszínházában is szerepelt, a Népligetbe száműzött Vursliban.
A fényképezés vidám, önfeledt hangulatban telt, egy igazi komidiás nyílt meg a kamera előtt. A zseniális bábos mókázott, grimaszolt és számos kuplét énekelt a Vursli fénykorából.

Előre felépített, eredeti elképzelésem hamar szertefoszlott. Egy ilyen vidám és lelkes művészről, aki csupa játékosság, nem szabad hagyományos portét festeni. Mivel szeretett volna közös képet Vitéz Lájszlóval, ezért egy mókás képet eszeltem ki. A bábszínházban Vitéz Lájszló az ördögöt s mindenféle rossz embert egy hatalmas palacsintasütővel szokott püfölni, csak úgy kong a bábfigurák fából faragott feje, a gyerekek legnagyobb örömére. A festmény formabontó lett. Vitéz Lájszló Kemény Henrik fejére üt palacsintasütöjével.

Kemény Henrik elsőként egy kiállításomon látta a képet, s jót nevetett a geg láttán. A jelenlevők is lelkesen fogadták portréját.